Válassza ki, mit engedélyez. Az oldal elutasítás esetén is teljes mértékben működik. Sütikezelési tájékoztató · Adatvédelmi tájékoztató

Ez a fordítás elmaradhat a román változattól; folyamatosan frissítjük.

Útmutatók

ADR 1.1.3.6 pontszámító: hogyan ellenőrizheti lépésről lépésre az 1 000-es küszöböt

MI MI segítségével írt, a szerkesztőség által ellenőrzött szöveg. Hogyan használjuk az MI-t

Ezt a cikket automatikusan fordítottuk románból, és automatikusan ellenőriztük. Eltérés esetén az eredeti az irányadó. Az eredeti román nyelvű cikk · Hogyan használjuk a gépi fordítást

Röviden

Minden áru kap egy szállítási kategóriát az A táblázat (15) oszlopából. Az 1 kategóriába tartozó mennyiséget 50-nel kell szorozni (20-szal az a megjegyzésben szereplő UN-számoknál), a 2 kategóriába tartozót 3-mal, a 3 kategóriába tartozót 1-gyel. Ha az összeg nem haladja meg az 1 000-et, a szállítási egységre alkalmazható az 1.1.3.6 szerinti mentesség.

Tartalom

Az ADR 1.1.3.6 szerinti mennyiségi mentesség egy egyszerű számításon múlik. Sok feladó mégis hibásan végzi el, és a hiba csak egy közúti ellenőrzésen derül ki. Ez az útmutató nem ismétli meg a mentesség elméletét, amelyet az ADR 1.1.3.6: a mennyiségi mentesség magyarázata című cikkben talál. Itt kizárólag a gyakorlati részre koncentrálunk: honnan veszi a szállítási kategóriát, milyen mértékegységben méri a mennyiséget, milyen szorzóval szorozza meg, és hogyan ellenőrzi, hogy túllépte-e az 1 000 pontos küszöböt. Az alábbi értékek és szabályok az ADR 2025-ből (ECE/TRANS/352, I. kötet) származnak.

Röviden: mit ellenőriz valójában a pontszámítás

Az ADR lehetővé teszi, hogy az egy szállítási egységen csomagokban szállított veszélyes áru egy sor előírás alól mentesüljön. A feltétel az, hogy a mennyiségek súlyozott összege ne haladja meg az 1.1.3.6.3 szerinti értéket vagy az 1.1.3.6.4 szerint kiszámított értéket [2]. Egyetlen szállítási kategória esetén az 1.1.3.6.3 táblázat (3) oszlopában szereplő határérték érvényes. Ha ugyanazon a szállítási egységen több kategória található, a szorzókkal számított képletet kell alkalmazni [2]. A táblázat alatti b megjegyzés szerint az egyes kategóriákra megengedett legnagyobb összmennyiség „1 000” kiszámított értéknek felel meg [3]; a gyakorlatban ez az 1., 2. és 3. kategóriánál számít, mivel a 0 kategória határértéke 0, a 4 kategória pedig korlátlan [4].

A mentesség kizárólag a csomagokban történő szállításra vonatkozik [2]. Tartányok és ömlesztett áru esetén az alábbi számítás nem segít, ezekre vonatkozóan külön kell elolvasni az alkalmazandó ADR-előírásokat.

1. lépés: keresse meg az egyes áruk szállítási kategóriáját

A szállítási kategóriát nem „tapasztalatból” kell megállapítani. Azt minden UN-számhoz a 3.2 fejezet A táblázatának (15) oszlopa tünteti fel [1]. Öt kategória létezik: 0, 1, 2, 3 és 4 [1]. Ha kétségei vannak az osztállyal vagy a csomagolási csoporttal kapcsolatban, először az osztályozást ellenőrizze. Az ADR-osztályokról szóló útmutatónk segít az első szűrésben.

Az 1.1.3.6.3 táblázat mutatja be a besorolás logikáját. Az alábbiakban tájékoztató jellegű összefoglalót talál, de a pontos kategóriát mindig az adott UN-számhoz tartozó A táblázatból kell venni:

KategóriaElvileg mi tartozik ideLegnagyobb mennyiség, ha ez az egyetlen kategória a járművönSzorzó a vegyes képletben
0Kifejezetten felsorolt áruk (pl. az 1. osztályból: 1.1A/1.1L/1.2L/1.3L és a 0190 UN-szám; a 4.2 osztályból az I. csomagolási csoport)0a mentesség nem alkalmazható
1I. csomagolási csoport, ha nem a 0 kategóriába tartozik, valamint egyes felsorolt tételek20× 50 (× 20 az a megjegyzésben szereplő UN-számokra)
2II. csomagolási csoport, ha nem a 0, 1 vagy 4 kategóriába tartozik, valamint felsorolt tételek333× 3
3III. csomagolási csoport, ha nem a 0, 2 vagy 4 kategóriába tartozik, valamint felsorolt tételek1 000× 1
4Pl. az 1. osztályból: 1.4S; tisztítatlan üres csomagolások (a 0 kategóriába tartozók kivételével)korlátlannem számít bele az összegbe

A (3) oszlop értékei: 0 a 0 kategóriánál [4], 20 az 1 kategóriánál [4], 333 a 2 kategóriánál [4], 1 000 a 3 kategóriánál [4], korlátlan a 4 kategóriánál [4]. Az 1., 2. és 3. kategória határértékei ugyanannak az 1 000-es kiszámított értéknek felelnek meg [3]. Könnyen belátható: 20 × 50 = 1 000, 333 × 3 = 999.

Gyakori buktatók a kategória meghatározásánál

  • A csomagolási csoport önmagában nem dönti el a kategóriát. Klasszikus példa a 6.1 osztály: a III. csomagolási csoportba tartozó anyagok a 2 kategóriába kerülnek, nem a 3 kategóriába [4]. Egy III. csomagolási csoportba tartozó mérgező anyag tehát háromszor annyit nyom a számításban, mint egy III. csomagolási csoportba tartozó gyúlékony folyadék.
  • Az aeroszolok és a gázok csoport szerint sorolódnak. Az F csoportba tartozó aeroszolok a 2 kategóriába tartoznak [4], az A és O csoportba tartozók a 3 kategóriába [4]. A C, CO, FC, T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoportba tartozó aeroszolok az 1 kategóriába kerülnek [4].
  • A tisztítatlan üres csomagolásokra saját szabály vonatkozik. Azok, amelyek a 0 kategóriába tartozó anyagokat tartalmaztak, a 0 kategóriában maradnak [2]. Az összes többi a 4 kategóriába kerül [2]. Erről az árutípusról további részleteket a tisztítatlan üres csomagolások szállításáról szóló cikkben talál.
  • A különleges előírások módosíthatják a kategóriát. Például a 671. különleges előírás szerint a készleteknél a szállítási kategóriát a csomagolási csoport alapján kell megállapítani [5]. Azok a készletek, amelyek kizárólag hozzárendelt csomagolási csoport nélküli árut tartalmaznak, a 2 kategóriába tartoznak [5]. Az adott UN-számhoz mindig olvassa el az A táblázat (6) oszlopát is.

2. lépés: a mennyiséget a megfelelő mértékegységben mérje

Itt fordul elő a legtöbb hiba. A szorzót az ADR által meghatározott mennyiségre kell alkalmazni, nem a szállítólevélen szereplő bruttó tömegre. A számításnál a „szállítási egységen megengedett legnagyobb összmennyiség” a következőt jelenti:

  • tárgyak: a tárgyak csomagolás nélküli összes tömege kilogrammban. Az 1. osztálynál a robbanóanyag nettó tömegét kell figyelembe venni [6];
  • szilárd anyagok, cseppfolyósított gázok, mélyhűtött cseppfolyósított gázok és oldott gázok: a nettó tömeg kilogrammban [6];
  • folyadékok: a tartalmazott veszélyes áru összmennyisége literben [6];
  • sűrített gázok, adszorbeált gázok és nyomás alatti vegyi termékek: a tartály vízkapacitása literben [6];
  • az ADR-ben meghatározott gépekben vagy berendezésekben található veszélyes áru: a belsejében lévő veszélyes áru összmennyisége kilogrammban vagy literben, esettől függően [6].

A gyakorlati következmény: folyadék esetén ne a raklap bruttó kilogrammjait szorozza, hanem a termék literben mért mennyiségét. Sűrített gázpalackoknál nem az számít, mennyit nyom a gáz, hanem a palack vízkapacitása. Ha a bruttó tömeget használja „a biztonság kedvéért”, az eredmény túlbecsült lesz. Így elvesztheti azt a mentességet, amelyre jogosult.

3. lépés: hagyja ki a számításból azt, ami már mentesül

Nem minden veszélyes áru számít bele az összegbe a teherautón. Az 1.1.3.1 a) és d)–f), az 1.1.3.2–1.1.3.5, az 1.1.3.7, az 1.1.3.9 és az 1.1.3.10 szerint mentesített árukat nem kell figyelembe venni [6]. Ha a rakomány egy része más mentességet élvez, például korlátozott mennyiségben történő csomagolás miatt, a hatályos ADR-szövegben ellenőrizze, hogy az adott mentesség beletartozik-e a fenti hivatkozásokba. Csak ennek az ellenőrzésnek a után hagyja ki a számításból.

4. lépés: alkalmazza a szorzókat, és adja össze az értékeket

Ha a járművön különböző kategóriájú áruk vannak, az ADR 1.1.3.6.4 előírja, hogy a következő értékek összege ne haladja meg az 1 000-et:

Négy kulcsszám: az 1 000-es küszöb, valamint az 50, 3 és 1 szorzó az 1., 2. és 3. szállítási kategóriához.
A kategóriánkénti szorzók és az 1 000-es küszöb, amelyet egy szállítási egységen nem szabad túllépni.
  1. az 1 kategóriába tartozó mennyiség szorozva 50-nel [6];
  2. az 1.1.3.6.3 táblázat alatti a megjegyzésben szereplő, 1 kategóriába tartozó mennyiség szorozva 20-szal [6];
  3. a 2 kategóriába tartozó mennyiség szorozva 3-mal [6];
  4. a 3 kategóriába tartozó mennyiség szorzó nélkül [6].

Az eredmény nem haladhatja meg az 1 000-es kiszámított értéket [6]. Az a megjegyzés a 0081, 0082, 0084, 0241, 0331, 0332, 0482, 1005 és 1017 UN-számokat foglalja magában, amelyeknél a szállítási egységen megengedett legnagyobb mennyiség 50 kg [3]. Ebből adódik a 20-as szorzó, mert 50 × 20 = 1 000.

A 4 kategória nem szerepel a képletben, mert a képlet csak az 1., 2. és 3. kategóriát sorolja fel [6]. A 0 kategóriának nincs szorzója, mert a határértéke 0 [4]. Ezért a 0 kategóriába tartozó bármilyen mennyiség miatt a mentesség az adott árura nem alkalmazható.

A képlet tömören:

Pontok = (1. kat. × 50) + (1. kat. az a megjegyzésből × 20) + (2. kat. × 3) + (3. kat. × 1) ≤ 1 000

Ha nem szeretné kézzel elvégezni a számítást, használja az oldalon található ADR-kalkulátort az 1.1.3.6, LQ és EQ mentességekhez. Az 1–3. lépés azonban az Ön felelőssége marad: a kalkulátor nem tudja, milyen kategóriába tartozik a termék, és azt sem, hogy litert vagy bruttó kilogrammot adott-e meg.

Számítási példák

A példák általános árukat használnak. A kategóriákat az 1.1.3.6.3 táblázat szabályaiból vezettük le. A gyakorlatban az egyes UN-számok kategóriáját erősítse meg az A táblázat (15) oszlopában.

1. példa: egyetlen kategória

900 liter 3. osztályba tartozó, III. csomagolási csoportú gyúlékony folyadékot szállít, amely nem szerepel a 0, 2 vagy 4 kategóriában. Az áru a 3 kategóriába tartozik [4]. A (3) oszlopban szereplő határérték 1 000, és 900 ≤ 1 000, tehát a mennyiségi feltétel teljesül. Ha ugyanez a folyadék a II. csomagolási csoportba (2 kategória) tartozna, a határérték 333 liter lenne [4].

2. példa: vegyes rakomány, amely megfelel

ÁruKategóriaMennyiségSzorzóPontok
Gyúlékony folyadék, II. csomagolási csoport2200 l× 3600
Maró szilárd anyag, III. csomagolási csoport3300 kg nettó× 1300
1. osztályba tartozó tárgyak, 1.4S4bármekkora mennyiségnem adódik hozzá0
Összesen900

900 ≤ 1 000, tehát a feltétel teljesül. Az 1. osztály 1.4S alosztályába tartozó tárgyak a 4 kategóriába tartoznak [4], és nem befolyásolják az összeget.

3. példa: ugyanaz a rakomány, 50 literrel több

Ha a 2 kategóriába tartozó folyadék mennyisége 250 l-re nő, a pontok 250 × 3 + 300 = 1 050 lesznek. A küszöböt túllépték, és az 1.1.3.6 szerinti mentesség már nem alkalmazható a szállítási egységre. A gyakorlati megoldások: a mennyiség csökkentése, az áru két szállítási egység közötti megosztása, vagy a szállítás teljes egészében az ADR hatálya alatt. Figyelje meg, hogy mindössze 50 liter növekedés 150 pontot jelentett. A 2 kategóriába tartozó mennyiségeket gondosan kell követni.

4. példa: az 1 kategória gyorsan felemészti a keretet

ÁruKategóriaMennyiségSzorzóPontok
I. csomagolási csoportba tartozó anyag (nem a 0 kategóriába tartozik)110 kg nettó× 50500
Aeroszolok, F csoport2100 kg nettó*× 3300
Maró anyag, III. csomagolási csoport3150 l× 1150
Összesen950

* Aeroszolok esetén a hatályos ADR-szövegben ellenőrizze a terméktípusra alkalmazandó mértékegységet. A számadat itt kizárólag a számítás szemléltetésére szolgál.

A 950-es összeg megfelel, de a megmaradt tartalék kicsi. Újabb 2 kg az 1 kategóriába tartozó árúból (2 × 50 = 100) 1 050-re emelné az összeget.

5. példa: sűrített gázpalackok

Tegyük fel, hogy 12 db sűrített gázpalackról van szó az A csoportból, mindegyik vízkapacitása 50 liter. Az érték hipotetikus: a palackról vagy a hozzá tartozó dokumentációból vegye. Az A és O csoportba tartozó gázok a 3 kategóriába tartoznak [4]. A releváns mennyiség a tartályok vízkapacitása [6], vagyis 12 × 50 = 600 l, tehát 600 pont. Ha ugyanarra a teherautóra további 150 l II. csomagolási csoportú gyúlékony folyadékot (2 kategória) rak, az 150 × 3 = 450. Az 1 050-es összeg meghaladja a küszöböt.

6. példa: a 6.1 osztály III. csomagolási csoportjának csapdája

Egy feladó 200 kg nettó mérgező szilárd anyagot rak fel a III. csomagolási csoportból, és azt feltételezi, hogy „a III. csomagolási csoport 1-es szorzót jelent”. Valójában a 6.1 osztály III. csomagolási csoportba tartozó anyagai a 2 kategóriába tartoznak [4]. A helyes számítás 200 × 3 = 600 pont, nem 200. Ha a járművön még 450 l a 3 kategóriába tartozó folyadék is van, a valós összeg 1 050, vagyis a küszöb felett van, miközben a hibás számítás 650-et mutatott volna.

5. lépés: vezesse át a számítást a fuvarokmányra

A számítás nem marad csupán az Ön irodájában. Ha az 1.1.3.6 alkalmazását tervezik, a fuvarokmánynak fel kell tüntetnie az egyes szállítási kategóriák összmennyiségét és kiszámított értékét [7]. Konkrétan a 2. példánál a 2 kategória mennyisége és értéke (200 l, illetve 600), valamint a 3 kategória mennyisége és értéke (300 kg, illetve 300) szerepelne. A többi rovatról a fuvarokmány ADR szerinti kitöltéséről szóló útmutatóban talál részleteket.

Ötlépéses ábra: szállítási kategória, mennyiség, mentesített áruk, szorzók és a fuvarokmány kitöltése.
Öt lépés sorrendben, a szállítási kategóriától az árut kísérő okmányig.

Az alagút-korlátozási kód nem tűnik el az okmányból pusztán azért, mert alkalmazza a mentességet. Az továbbra is az áru leírásának önálló rovata marad [7]. Az útvonaltervezéshez lásd még az alagutakon való áthaladásra vonatkozó korlátozásokról szóló cikket.

Mit jelent a gyakorlatban a számítás eredménye

Ha az összeg megfelel, a csomagok az 1.1.3.6.2 alatt felsorolt előírások alkalmazása nélkül szállíthatók: 1.10 fejezet (kivételekkel), 5.3 fejezet, 5.4.3 szakasz, 7.2 fejezet (a V5 és V8 kivételével), CV1, 8. rész (a felsorolt kivételekkel) és 9. rész [2]. A „mentesített” azonban nem azt jelenti, hogy „az ADR hatályán kívül”. Egyes előírások továbbra is alkalmazandók, például a 8. részben kifejezetten felsoroltak (8.1.2.1 a), 8.1.4.2–8.1.4.5, 8.2.3, 8.3.3–8.3.5, 8.4 fejezet és bizonyos S előírások) [2]. Az 1. osztály nagy kockázatú áruira az 1.10 fejezet továbbra is alkalmazandó [2]. Hogy mi marad kötelező a fuvarozó és a járművezető számára, azt a mennyiségi mentességről szóló alapcikk ismerteti. A listát itt nem ismételjük meg.

Az Ön számára mint feladó számára a számítás eredménye a szállítás megszervezésénél is számít, mert megmutatja, hogy igénybe vehetők-e az 1.1.3.6 szerinti mentességek, vagy a szállítást teljes egészében az ADR hatálya alatt kell végezni. Hogy az egyes esetekben milyen konkrét követelmények maradnak érvényesek a járműre és a fuvarozóra, azt a hatályos ADR-szövegben ellenőrizze. Mindez befolyásolhatja a költségeket. Az ajánlatkérés előtt helyesen elvégzett számítás elkerüli az utolsó pillanatban szükséges átütemezéseket.

Megjegyzés a vasúti szállításhoz (RID)

A RID 2025 ugyanazt a szorzólogikát használja, de a kocsira vagy a nagykonténerre vonatkoztatva, nem a közúti szállítási egységre. Ha az áru a teherautóról vonatra kerül át, végezze el újra az ellenőrzést a RID szövege szerint.

Gyors ellenőrzőlista

  1. A teljes árulista: UN-szám, megnevezés, osztály, csomagolási csoport.
  2. A szállítási kategória az A táblázat (15) oszlopából, valamint a (6) oszlopban szereplő különleges előírások ellenőrzése.
  3. Van 0 kategória? Ha igen, a mentesség az adott árura nem alkalmazható.
  4. A mennyiség a megfelelő mértékegységben: liter folyadékoknál, nettó tömeg szilárd anyagoknál, vízkapacitás sűrített gázoknál.
  5. Az egyéb előírások alapján már mentesített áruk kihagyása.
  6. Az 50 / 20 / 3 / 1 szorzók és a végösszeg.
  7. Összehasonlítás az 1 000-rel.
  8. Az egyes kategóriákra kiszámított mennyiség és érték feltüntetése a fuvarokmányon.

Ha a cégnek van ADR biztonsági tanácsadója, érdemes a belső számítási eljárást vele jóváhagyatni.

Gyakran ismételt kérdések

Mit jelent az „1 000 pontos mentesség”?

Ez az ADR 1.1.3.6.4 szerinti szabály szokásos elnevezése. Az ugyanazon a szállítási egységen lévő 1., 2. és 3. kategóriába tartozó mennyiségeket a megállapított szorzókkal kell megszorozni, és az összeg nem haladhatja meg az 1 000-es kiszámított értéket [6]. Az ADR „kiszámított értékről” beszél; a „pontok” csak a gyakorlatban használt kifejezés.

A 4 kategóriába tartozó áruk hozzáadódnak a pontokhoz?

Nem. Az 1.1.3.6.4 szerinti képlet csak az 1., 2. és 3. kategóriát tartalmazza [6], a 4 kategóriánál pedig a legnagyobb mennyiség korlátlan [4]. A 4 kategóriába tartozó áruk azonban továbbra is veszélyes áruk, és ennek megfelelően kell őket feltüntetni.

Bruttó vagy nettó tömeggel számoljak?

Az áru állapotától függ. Szilárd anyagoknál a nettó tömeget, folyadékoknál a termék literben mért mennyiségét, sűrített gázoknál a tartály vízkapacitását, tárgyaknál pedig a csomagolás nélküli tömeget kell használni [6]. A bruttó tömeg nem referencia ehhez a számításhoz.

Alkalmazhatom az 1.1.3.6-ot tartányra?

Ezzel a mechanizmussal nem. Az 1.1.3.6.2 szerinti mentesség a szállítási egységen csomagokban szállított árukra vonatkozik [2]. Tartányok és ömlesztett áru esetén a vonatkozó ADR-előírásokat kell megnézni.

Mi történik, ha egyetlen termékem van a 0 kategóriából?

A 0 kategóriánál az 1.1.3.6.3 táblázatban szereplő legnagyobb mennyiség 0 [4]. Ezért egy ilyen áru jelenléte megakadályozza a mentesség alkalmazását rá, bármilyen kicsi is a mennyiség.

Az online kalkulátor helyettesíti az ADR szerinti ellenőrzést?

Nem. A kalkulátor csak a szorzásokat és az összeadást végzi el. A helyes kategóriát, a mértékegységet és az esetleges különleges előírásokat a hatályos ADR A táblázatából kell megállapítani. A kalkulátor segít elkerülni a számtani hibákat, de a bemeneti adatokat nem ellenőrzi.

Megszervezzük az Ön ADR-rakományának szállítását

A HONEXPRES szállítmányozó. Partner fuvarozókkal együtt szervezzük meg a veszélyes áru szállítását az Ön által megadott adatok alapján. Segít nekünk, ha megkapjuk az egyes áruk UN-számát, osztályát, csomagolási csoportját, csomagolástípusát és mennyiségét tartalmazó listát, valamint az 1.1.3.6 szerinti számítást, ha azt már elvégezte. Ez alapján keressük a megfelelő megoldást: a mentesség alkalmazásával vagy anélkül, komplett rakományként vagy, ahol lehetséges, gyűjtőszállításban. A szolgáltatás részleteit az ADR veszélyes áru szállítása oldalon találja. Ha az adatok készen állnak, küldjön nekünk ajánlatkérést.

Felhasznált hivatalos források

  • [1] ADR 2025 (ECE/TRANS/352, I. kötet), 1.1.3.6.1
  • [2] ADR 2025 (ECE/TRANS/352, I. kötet), 1.1.3.6.2
  • [3] ADR 2025 (ECE/TRANS/352, I. kötet), 1.1.3.6.3, a táblázat b megjegyzése
  • [4] ADR 2025 (ECE/TRANS/352, I. kötet), 1.1.3.6.3, táblázat – 0 kategória
  • [5] ADR 2025 (ECE/TRANS/352, I. kötet), 3.3 fejezet, 671. különleges előírás
  • [6] ADR 2025 (ECE/TRANS/352, I. kötet), 1.1.3.6.3, a legnagyobb összmennyiség meghatározása – tárgyak
  • [7] ADR 2025 (ECE/TRANS/352, II. kötet), 5.4.1.1.1 f), 1. megjegyzés

Küldje el nekünk az ADR-áruk listáját az UN-számokkal és a mennyiségekkel, mi pedig megszervezzük a szállítást a rakományhoz illő partner fuvarozóval.

Hasonlót szállítana? Kérjen ajánlatot →

Kapcsolódó szolgáltatások

Segítünk elszállítani az útmutatóban szereplő árut

Összes szolgáltatás

Veszélyesáru-szállítás (ADR) a Honexpres szervezésében

Ajánlatkérés

Veszélyesáru-szállítás (ADR) a Honexpres szervezésében

Adja meg az útvonalat és az árut; elküldjük ajánlatunkat.

Beszéljen a csapattal

Miben segíthetünk?

Téma: Veszélyesáru-szállítás (ADR)

Kérjen ajánlatot

Beszéljen a csapattal, amely az ajánlatát készíti:

Visszahívjuk Önt E-mail

Kérjen ajánlatot MI-vel MI